Valódi műveltség
Az elme tapasztalatokon, hagyományokon, emlékeken keresztül alkot. Megszabadítható-e az elme a felhalmozó tevékenységtől, miközben ez maga a tapasztalás? Érthető a különbség? Nem az emlékek ápolására van szükség, hanem az elme felhalmozási folyamatától való megszabadulásra. Megbántasz engem, ez egy tapasztalat, amelyet elraktározok. Ebből alakul ki nálam egy alapállás, amely szerint viszonyulok hozzád. Ilyen az elme mindennapi működése. Vajon lehetséges-e, hogy a megbántás ellenére sem indul be a felhalmozás folyamata? A két eset teljesen különbözik egymástól. Ha durva szavakkal illetsz engem, az fáj nekem. Ha ennek az érzésnek nem tulajdonítok jelentőséget, nem motiválja cselekedeteimet. Elképzelhető tehát, hogy a legközelebbi találkozáskor tiszta lappal induljunk. Ez a szó igazi értelmében vett valódi műveltség. Miközben látom a tapasztalás feltételekhez kötő hatását, elmém nem kötődik feltételekhez.
/Jiddu Krishnamurti - Az élet könyve - Napi meditációk, Július 18./
{{ 'Comments (%count%)' | trans {count:count} }}
{{ 'Comments are closed.' | trans }}